Egyetemi varoska Amerika kozepeben Allitolag Nagy Peter carnak az ordog mutatta meg azt a hideg, kodos, egeszsegtelen lapalyt ami alkalmas egy nagy fovaros epitesere. A Purdue campust, a kicsit santito analogia szerint egy angyal epitette. Mindenesetre nem szabad elfelejteni, hogy amerikai angyalrol van szo: egy kicsit nagyszaju, egy kicsit tenyeres-talpas, s rettenetes mennyisegben issza a Coca-Colat. -Nezd, Johnny - mondta az angyal 1865-ben John Purdue korosodo dusgazdag uzletembernek - En a te helyedben adomanyoznek 150 ezer dollart es felhuznek egy hatalmas egyetemet, ide a kukorica kozepebe. A legalkalmasabb hely - tette hozza az angyal - mert itt, a nagyvaros csaloka csabitasaitol tavol igazan mast sem lehet tenni, mint tanulni. -Na jo, de mi hasznom belole? - mondta a korosodo bankar, aki tudta hogy az ido penz, de a penz nem ido. -Ize... semmi. Azazhogy - mondta az angyal, s egy olyan mozdulatot tett mintha egy kis, hegyes fekete szakallt simogatna az alla alatt - Kepzeld el, hogy mindent rolad neveznek el. Nemcsak az egyetem lesz Purdue, hanem a vendeglok, a parkolohaz meg a repuloter, a nev rajta lesz a trikokon, a zoknikon, a rendszamtablakon, a kavehoz adott zacskocska cukron, a "Purdue Tanari Kar Kedvenc Sajtja" tiz centtel lesz dragabb mint ugyanaz a sajt felirat nelkul, es ha valaki "Indiana University" feliratu trikoban jelenik meg a futballmeccsen, megnezheti magat. Mi az a 150 ezer dollar neked? -A 150 ezer dollar nagyon sok. Nagyon, nagyon sok - mormogott John Purdue es ugy dontott, hogy enged a kisertesnek. Hely es nevek Europaban a nevekhez nem tortenetek, hanem legendak fuzodnek. Amerikaban meg a mult szazadban is ugy jartak-kelltek az emberek, hogy ha valakinek egyszercsak megtetszett egy hegy, nevet adott neki, vagy ha talalt egy nagy mezot, varost alapitott. Indiana allam, aminek teruletet meg a mult szazad kozepen is nagy feher foltok jeleztek, arrol kapta a nevet, hogy sok indian menekult ide, mikor a jobb vadaszteruletekrol eluztek oket. Kesobb innen is tovabbkergettek az indianokat, fel Kanadanak. Az allam lakosait Hoosier-ek nek csufoljak. A mese szerint ez arra az idore emlekeztet, amikor az ajton kopogo idegen egyarant lehetett jobarat, feher rablo, mindenre elszant indian vagy mindenre elszant grizzli medve. A Hoosier elnevezes a lakosok megfelemlito "Who's there?!" (Ki az?!) orditasanak allit emleket. Indiana allam az Egyesult Allamok szintjen a pattogtatni valo kukorica, az ugynevezett popcorn termeleseben all elso helyen. (Hmmm...popcorn). Lafayette marki sohasem jart az Indiana-i Lafayette varoskanak meg a kornyeken sem: William Digby pusztan az iranta valo tiszteletbol nevezte igy a frissen alapitott varost, ami Tippecanoe megye kozpontja. A megye neve bizonyara jelent valamit valamelyik indian torzs nyelven, de nem kell ettol megijedni: a helyi kiejtesben a nev egy szotagu. Valamilyen okbol a varos egyik foutcajat Kossuth streetnek hivjak. Amerikaban negyven helyiseget neveztek el Lafayette markirol. Konzervativ szellem Az elso amerikai telepesek azok a zarandok atyak voltak, akiknek az angol eletforma elviselhetetlenul frivolnak es Istentol elrugaszkodottnak tunt. Igy jottek a parazna Babilonbol erre az igeret foldjere, imadkozast, munkat es erenyes eletet predikalva. Hanem aztan ugy esett, hogy a tomentelen munka es erenyes, takarekos elet gazdasagi sikereket, penzt es boseget hozott letre, ezek pedig Istentol elrugaszkodott, frivol nagyvarosokat. New Yorkban vagy Los Angelesben hiaba is keresnenk a zarandok atyak szellemet. Az ilyen helyeken mint Lafayette, az embernek az a hatarozott erzese tamad, hogy itt legalabbis megprobaltak. Indianaban azt tartjak, hogy ez az igazi Amerika, nem pedig az a Disneyland vilag ami a ket Parton uralkodik. A New-York-i berkaszarnyaknak itt nyoma sincs. Az ikervarosnak osszesen nincs hetvenezer lakosa, de vegtelenul hosszan terul el: az emberek maganhazakban laknak, a lakas elott gyep es igencsak rossz benyomast kelt az az ember aki a gyep nyirasat es ontozeset esetleg hetekig elhanyagolna. Lafayette, Budapest egyes negyedeihez hasonloan az oreg nenikek varosanak tunne, ha az augusztus vegen beozonlo harmincotezer diak meg nem valtoztatna a varos kepet. A videokolcsonzokben nem talalsz erotikus filmet, az egyetemi bentlakasok nem koedukaltak, s az elet altalaban olyan lomha leptekkel halad, hogy Woody Allen alkotoi valsagba esne. Persze a konzervativ, oreges szellemnek elonyei is vannak. Meg itt tartozkodasom elso napjaiban egy pisztolytaskas fiatalember, aki detective locotenent-kent mutatkozott be, eloadast tartott a helyi rendorseg mukodeserol. Buszken meselte, hogyan szerzett vissza egy ellopott bicikli ulest, tanacsokat adott, meg hogyan jeloljuk meg a konyveket ugy, hogy a konyvesuzlet is visszavegye szemeszter vegen es a rendorseg is felismerje, ha elloptak. Ez a kriminalitas ket leggyakoribb formaja Lafayette-ben. Igaz minden evben letartoztatnak par tucat fiatalt reszegseg miatt - a huszonegy ev alatt alkoholt fogyasztani ugyanis buntenynek szamit Indiana alllamban. Mint oktatokat figyelmeztettek a veszedelmes X-generaciora. Ezek azok 18 ev koruli amerikai fiatalok akik azt hiszik, hogy az ovek a vilag (ellentetben velunk, akik meg tizennyolc eves korunkban sem hittunk semmi effelet). A konzervativ szellem az epitkezesben is megmutatkozik. Az epulet ne legyen magas, cicomas vagy fantasztikus vonalu Courvoisier arhitektura. Egy Gaudi fele gombolyu kiserlet egy Indiana-i lakost mely undorral toltene el. Az epulet legyen alacsony, szogletes, kivul piros teglaval boritott. Tegyuk fel, szukseg van egy hat emeletes epuletre. A felso harom emeletet leemeljuk es letesszuk a foldre. Van hely boven, elvegre nem vagyunk Manhattanben vagy Hong-Kongban. Es akkor epitunk egy egyemeletes epuletet, egy nagy alagsorral. Az epuletek egy resze az 1860-as evekbol az egyetem alapitasa idejebol valok, mas resze uj. Nem lehet megkulonboztetni oket. Mindenik piros teglaval van boritva. Hagyomanyok Egyetemi campus hagyomanyok nelkul olyan mint a hal bicikli nelkul. Tehat vannak hagyomanyos szinek (fekete es arany), van egy cimer, amit az avatatlan szemlelo tetszetos, de zagyva kriksz-kraksznak tarthat. A hivatalos magyarazat szerint a cimeren egy harom reszbol allo pajzsot tarto griffmadar lathato, a pajzs harom resze a Tudomany, Technologia es Mezogazdasag egyseget hivatott jelkepezni. A jobb oldalon van ot vonal, amit nemi fantaziaval el lehet fogadni mint a griff ot tollat - ez az egyetem ot campusat jelenti. Letezik egy Purdue Peti nevu szemelyiseg aki a kalapacsarol hires, valamint az egyetem Boilermakers nevu amerikai futball csapata. A meccseken Purdue Petinek oltozott szurkolok gumikalapaccsal csapkodnak. A Boilermakers gozmozdonygyartot jelent - ez ugyebar a jatekosok lehengerlo erejet hivatott jelkepezni. Kivalo alkalom arra, hogy egy gozmozdonnya alakitott teherauto nagy puffogtatasok kozepette es a Csillagok Haboruja film zenejet dudalva integeto leanyzokat hordozzon vegig a campuson. A muzsak altalaban nem szavaznak a konzervativokra, de hat nagyon sokan megvannak muzsak nelkul is. Az "All-American" rezesbanda 360 tagot szamlal, ezek altalaban sem egyenkent, sem mint csoport nem buszkelkedhetnek a Muzsa Csokjaval. A Csokot valamennyiire helyettesiti a Vilag (Allitolag) Legnagyobb Dobja es a Vilag (Allitolag) Legnagyobb Cimbalomja. A rezesbanda teljesiti az art pour l'art kriteriumait - hozzajarulhat ugyan ahhoz, hogy a 67000 ferohelyes stadion megteljen, ahhoz azonban hogy az egyetem amerikai futtball csapatat gyozelemre vigye, egy meg sokkal nagyobb dobra lenne szukseg. A mult heti eredmeny: Minnesota - Purdue 54-9. Ami mutat valamit arrol, hogy a muveszetet egy ilyen gyakorlatias orszagban is nehez a szeker ele fogni.