Kepeslapok San Franciscobol 1. Utcak es partok Az elso kepeslap az idos nagyneni szamara keszult es minden szempontbol szalonkepes varost mutat. Egy San Franciscoi lakos szamara a hatszaz kilometerre delebbre fekvo Los Angeles egy lapos, fustos medence ahol az emberek forgalmi dugokban toltik mindennapjaikat es felnek kimenni az utcakra, mig San Francisco egy dimbes-dombos varos latvanyos termeszeti szepsegekkel ahol a kulturalt es baratsagos lakosok szivesen setalnak az utcan es olvasnak ujsagot a kavehazakban. San Francisco valoban kulonleges, de ez nem egeszen az o erdeme. Minden lehetoseg adva volt, hogy egy olyan jellegtelen szazkilometeres atmeroju szornyetegge duzzadjon, mint Los Angeles. Szerencsere olyan szuk a hely a felsziget sarkan, hogy le kellett mondani az amerikai szivnek oly kedves tizmerfoldes laza kulvarosokrol. Megmaradt egy surun lakott nyolcszazezres varosnak, s valamennyire meg mindig felismerheto benne az aranylaz es Jack London varosa, a beatnikek es hippik varosa, a szeretetnyarak szintere, na meg persze vedett kikoto az ocean vegen, Frisco, minden tengeresz alma. Persze a mai utazo szinte bizonyos, hogy nem hajoval erkezik. Amennyiben ugy mint engem a Negyedik utcai vegallomasnal teszi ki a kora reggeli vonat legjobb ha nyomban egy kave utan nez, mert hosszu nap es sok gyaloglas var ra. Szerencsere San Francisco abban is kulonbozik mas amerikai varosoktol, hogy itt jo kavet lehet kapni. A kave es kultura egyuttjar, es valahanyszor kedvenc varosaimra gondolok, a varos kellemessege mindig osszefugg a kave minosegevel, a papirpoharba adagolt lottytol kezdve amivel a legtobb amerikai varos fogad, a romai capuccino, a parizsi kavehazi merengesen keresztul a ideges pesti duplaig. San Francisco egy koffeintol atitatott varos, s mint valodi ertok erosre fozik. Am maga az ital nagyon valtozatos, az olaszostol egeszen addig a marokkoi fuszeres kaveig. Jobb nem is gondolni arra, hogy mivel is fuszereztek a kavet a hippi korszakban. Fel evszazaddal ezelott Frisco valamelyik Piszkos Fred regeny szintere lehetett volna. Reszeg matrozok es parti prostitualtak nepesitettek be, es a marcona kapitanyok a parti kocsmakban a sanghajozassal potoltak ki a legenyseget. (Sanghajozas: a matrozok tokreszegre ittatasa, majd a fedelzetmester vallan a fedelkozbe dobatas ugy hogy csak akkor ebredjenek fel amikor a hajo mar javaban utban van a malariatol fulledt del-azsiai szigetek fele). Ide erkeztek a remenykedok a Kaliforniai aranylaz idejen, majd par ev mulva innen indultak utnak az alaszkai aranyasok is. Hol van mar az az ido... a nyolcvanvalahany molo nagyresze ures folyosokent nyulik az obolbe. Az egyetlen molorol ahonnan meg szemelyhajok indulnak, a menetrend azt mutatja, hogy a legutobbi hajo egy hete ment el, majus 15-en, kovetkezo indulas szeptemberben. Naponta nehany ferry jar at a szomszedos Oaklandba, odebb a luxusjachtok ringatoznak. A kirandulohajok orankent indulnak, a turistak szorgalmasan fenykepezik az Alcatrazi szikla rozoga epuleteit, a Golden Gate hidat szinte allandoan korullengo kodot. A hidon tul a Csendes ocean. Kisse meghatodunk - persze latszatra csak olyan tenger mint barmely masik, nem is lenne erdekes ha nem tudnank hogy Japan a legkozelebbi szarazfold abban az iranyban... A 39-es molo turista nevezetesseg, tele van ipargiccset arulo boltokkal, elo szobrokkal, papagalyos kaloznak oltozott szoke szakallu mutatvanyosokkal. Borravaloert valladra veheted a papagalyt es ha nem vagy izgulos, a nagy tarka madar kiszedegeti tatott szadbol a magokat. A molo apro vendegloi a helyi inyencseget, a kivajt kerek kenyerben felszolgalt kagylolevest aruljak a turistaknak. Valami rejtelmes ok miatt mintegy ketszaz oroszlanfoka odaszokott a molohoz es a varos persze halasan koverre eteti oket. Alszanak vagy fulsiketitoen ugatnak. Lehet hogy ok az igazi tengereszek reinkarnacioi?